A reggeli ébredés és mosakodás után, azonnal bekapcsoltam a gépet. Nekiestem az állás hirdetéseknek. Nem hiszed el Kedves Olvasó, 1 (!) db olyan hirdetés sem volt ami konkrét munkát ajánlott volna. Tulajdonképpen válogathatnék, hogy 300 ezer forintot akarok-e keresni vagy 500 ezret de olyan is van aki olyat ígér, hogy határ a csillagos ég. De az baj, hogy nekem elég lenne havi nettó 100-150 ezer is csak igaz legyen. Na nem baj. Jön a kedd és visszamenetek a Munkaügyi Központba és kiválthatom az alkalmi munkavállalóit. Jópofa dolog ez. Gyakorlatilag lehetőséget adnak a vállalkozóknak, hogy hogyan bújjanak ki a bejelentett alkalmazott bérköltségei alól. Megveszik a bélyeget benyalják a kiskönyvbe és nincs az a fránya sok fizetni való. Mindent megpróbálok, valahogy pénzhez kell jutnom. Ma már arra vetemedtem, hogy el kell adni dolgaimat. Feltettem a netre a videó rekorderemet. Ha elviszi valaki akkor megint meglesz egy pár napi kajám. Szoríts nekem Kedves Olvasó, hogy találjak rá vevőt!
Régen megmosolyogtam a nagymamám, a szomszéd nénit meg mindenkit aki csak az emlékeiből élt. Ma én is ott tartok. Emlékezem a jobb napokra, mikor nem volt gond ha elmentem a TESCO-ba bevásárolni. 15-20 ezer forintokat hagytam ott egy vásárlásnál. Nem is olyan régen ha kellet valami, cipő, ruha, vagy bedöglött a hűtőm és másikat kellett venni, kicsit összehúztam magam és megvettem. Készpénzért! Mindig is utáltam a hitelt. Mikor olyan helyen dolgoztam ahol közel voltam hozzá akkor is. Az emberek átverése. Most más gondjaim vannak. Szerdán vettem 1 kiló almát, kicsit több volt mint 1 kiló. Beosztom! Napi egyet ehetek csak meg, így napokig élvezhetem az ízét.
Van ám nekem pénzem, csak nem nálam! Ugyanis 2007-ben bepereltem egy céget mert nem fizették ki a béremet rendesen. Most figyelj! 82 napot dolgoztam szabadnap nélkül folyamatosan, reggel 9-től este 8-ig. Komoly mi? Akkor kaptam fel a vizet mikor az igazgató majdnem, hogy azt vágta a fejemhez, hogy minek mentem be minden nap? Persze arról nem gondoskodott, hogy legyen egy váltótársam. Nos, felmondtam, és közöltem vele, hogy majd a bíróságon találkozunk. 2007. októberben volt az elsőfokú tárgyalás. Kétség nem fért hozzá, hogy megnyerem. Egy tárgyalás volt, a birónő nem tétovázott, megítélt mindent. Fellebbeztek! Egy év múlva (!) sor került a másodfokú tárgyalásra. Szintén csak egy tárgyalás volt azt is megnyertem 2008. októberében. Azóta a céget felszámolták. Nem aggódtam mert mire való a bérgarancia alap, hát az ilyen esetekre. Aki nem tudja (én sem tudtam): az Állam meghitelezi a felszámolt cégeknek a ki nem fizetett béreket, majd behajtják rajtuk, ha lesz miből. Viszont a dolgozó nem károsodik mert hozzá jut a ki nem fizetett béréhez. Nos január legelején írtam a felszámoló biztosnak, hogy kérem szépen tessék már megigényelni nekem azt a kis pénzecskét. Tértivevényesen feladtam de választ, pénzt azóta sem kaptam. Még mindig bízom a holnapban, optimista vagyok….
Folyt…köv…
